Őszutó - télelő az óvodában - Játékos őszvégi ötlettár óvodapedagógusoknak 1.

Az ősz végére a legtöbb óvodai csoportban megerősödnek a szokás- és szabályrend körvonalai.
A kiscsoportosok lassan megszokják az intézményes lét mindennapjainak menetét, a középső- és nagycsoportosok pedig egyre több felelőségteljes munka jellegű tevékenységben vesznek részt. Ebben az időszakban több az olyan hétköznap, amikor az esős-szeles idő nem kedvez az udvari játéknak.

Ilyenkor a csoportszoba marad az óvodások játéktere. Mivel a gyermekek mozgásigénye az életkori sajátosságaiknak megfelelően igencsak nagyfokú, sok esetben jelent kihívást az óvodapedagógusoknak, hogy hogyan kössék le a gyermekek figyelmét.

A következőkben a csoportszobában is biztonságban játszható mozgásos játékokat gyűjtöttünk össze:

Kicsi cipő

Körben állunk, felemeljük a jobb karunkat, jobbra fordulunk, letesszük a karunkat és lassan, menetelve elindulunk. Először öt-tíz másodpercig csak menetelünk. Megkérjük a gyerekeket, hogy figyeljenek a mondókára, amit mondunk nekik és közben figyeljék, hogy mit csinálunk. Kétszer egymás után mondjuk el nekik a mondókát, miközben folyamatosan menetelük.

„Egy-kettő-három-négy
Kicsi cipő, hová mégy? 
Kipp - kopp ko-po-gok (közben a szöveg ritmusára hangosan dobogunk a lábunkkal)
Óvodába indulok!"

Mondjuk el legalább háromszor együtt, majd kipróbálhatjuk úgy, hogy csak a gyerekek mondják. Ha már biztosnak érezzük a szöveget, kérdezzük meg, hogy: „És most hová menjünk?" A gyerekek által adott válaszokat helyettesítsük be az óvoda helyére, pl. játszótérre, cukrászdába, udvarra, cirkuszba stb. Helyszínek váltásánál minden esetben váltsunk irányt is.

A játékot tovább színesíthetjük azzal, ha kiválasztunk egy helyszínt (pl. Balaton) és egy közlekedési eszközökre kérdezünk rá:  „És most mivel menjünk?" A kiválasztott eszköznek megfelelően meneteljünk tovább a mondóka alatt, például, ha vonattal megyünk, fogjuk meg egymás vállát; ha autóval utazunk, egy képzeletbeli kormány mozgását színleljük; ha a repülőt választjuk, széttárt karokkal induljunk tovább stb.

A Kicsi cipő című mondókáról készül videónk itt tekinthető meg.

Kezeskedők

A karjainkkal, ujjainkkal számos játékot játszhatunk. A térben való elhelyezkedést többféleképpen is szervezhetjük. Lehet körben állva is kezdeni a játékot, de úgy is, hogy tetszés szerint helyezkednek el a gyerekek egy előre kijelöl térben. A mondókák elmondása előtt kérjük meg a gyerekeket, hogy utánozzák a mozdulatainkat és a szöveg többszöri ismétlése után, ők is mondják velünk a mondókákat:

 Mit csinál a kis kezem? (a két kéz széttárása)
Simogat kedvesen, (mindkét tenyerünkkel simogassuk meg az arcunkat)
Ütöget mérgesen, (az egyik tenyerünket ökölbe szorítva ütögessük meg a másikat)
Csiklandoz viccesen,  (csiklandozzuk meg felváltva a tenyerünket)
Csipked hegyesen, (csipkedjük meg felváltva a kézfejünket)
Táncol ügyesen. (mozgassuk az ujjainkat felváltva a kézfejünket)
Na, mit csinál a kis kezem? (nyissuk szét a tenyereinket szétnyitása)
Te is tudod, mondd velem. (emeljük magasra mindkét karunkat)
Két kezemet tornáztatom, (mindkét karunkat a magasba emeljük)
ujjaimat megmozgatom. (megmozgatjuk az ujjainkat)
nyitom, zárom, szorítom, (mindkét karunkat középtartásban kinyújtjuk és tenyerünket először kitárjuk, majd összezárjuk, végül pedig összeszorítjuk)
fel-le, fel-le fordítom. (a karjaink középtartásban kitárva maradnak, a tenyereinket kétszer fel-le fordítjuk)
zongorázok, furulyázok, (a karok maradnak középtartásban és zongorázó, majd furulyázó mozdulatokat imitálunk)
két kezemet összezárom, (összekulcsoljuk az ujjainkat)
sokat ügyesedett a kezem, (mindkét karunkat a magasba emeljük)
a tornát befejezem! (lassan leengedjük a karjainkat)

A Kis kezemet tornáztatom című mondókáról készül videónk itt tekinthető meg.